Kulcs az Y-generációhoz

Maximalizmus, felgyorsult világ, információ dömping. Mára már a diploma lett az új érettségi…

Értekezésünkben megvizsgáljuk a generációt leíró és jellemző mutatókat,  különös tekintettel a külső belső tényezőkre és a generációs személyiségjegyek jellemző hatását a munkavégzés és szociális viselkedésre.

Az Y generációról kb. 1982 és 1995 között születettek esetén beszélhetünk.

Figyelembe véve azt, hogy a felmérések elsősorban a városokban élő, szellemi munkát végző, diplomás fiatalok körében történnek.

A vidéki, kevésbé iskolázott, fizikai dolgozó réteg igényei némiképp mások.

Néhány kulcs jellemzőjük:

• Ők a versengő, ambiciózus nemzedék.
• Élni szeretnének, nem dolgozni (vagyis a munkában is azt keresik, hogy számukra élmény szinten is kielégítő legyen az, amit tesznek).
• Célorientáltak, legyen értelme a munkának.
• Innovatívak, használják és szeretik az új dolgokat.

Nagy létszámú nemzedék, így jellemzően belső versengés figyelhető meg, sőt a generáción belül az idősebbek és a fiatalabbak között nagyobb a feszültség, mint más generációkkal.

Gyorsabb akciót, reakciót várnak: türelmetlenek. Ez megjelenik a munkában is, ahol az eredményeket leginkább MOST akarják.

Ők a gyors kielégülések világában nőttek fel, vagyis már egészen kis korukban is rögtön megkaptak mindent: ha szomjas vagyok, rögtön kapok inni ( ez már születésük után az igény szerinti szoptatásnál megjelenik) ha éhes vagyok, rögtön, bárhol tudok enni, ha információ kell, ott az internet….a munkában: gyorsan, akár rögtön vezető akarok lenni. Nem szoktak hozzá, hogy késleltessék a szükségleteiket.

Ha problémájuk van, annak rögtön hangot adnak és nem gondolkodnak rajta.

A jövő tekintetében problémás lehet az Y generációs versengő és kihívást kedvelő, türelmetlen vezető és az utánuk jövő Z generációs alkalmazott viszonya, hiszen az utóbbi generáció tagjai már lényegesen kényelmesebbek, mint az előzőek.

Ez könnyen munkahelyi feszültségeket szülhet.

A Z generáció tagjai még most kezdenek munkába állni, így az ő munkamoráljukról még kevés az információ, azonban ők még gyorsabban, kihívások nélkül jutottak mindenhez, így kényelmességük okát a kutatók ebben látják.

Az Y generáció tagjai szenzitívebbek, mint az X generáció.

Amíg szüleik abban szocializálódtak, hogy a társadalmi változásokra reagáljanak (az adott politikai helyzet miatt), addig ők már megtanultak tenni és álmodni. Rövid távra terveznek, impulzívak, de nem olyan erős a bizalmuk, mint az előző generáció tagjainak. Ennek legfőbb oka a sok, egymásnak ellentmondó információ, amikhez nap, mint nap jutnak: pl. interneten.

A társas, személyes kapcsolataik ezáltal felértékelődtek, vagyis azok szűrik az infókat, akikben megbíznak: ha munkahelyet keresnek, a barátaikat kérdezik meg, hogy az adott cég megfelelő-e és oda adják be az önéletrajzukat, amelyről pozitív infót kapnak.

( X generációnál: beadták akár 100 helyre is szűrés nélkül).

Szeretik a pörgést, de a világ is pörög, gyors reagálást igényel. Ennek negatív következménye, hogy a kiégés már akár 30 éves korban is megjelenik.

Ez a generáció racionálisabbnak tekinthető, mint az előző, azonban ha beleszeretnek valamibe, akkor azt tűzön-vízen át keresztül viszik.

Y generációnak címzett specifikus kihívások:

Technológiai változások (kb 9 éve van okos telefon),

A szervezeti kultúrák megváltoztak: google, facebook, stb. használata a munkahelyeken,

Világgazdasági válság: addig “ha jól tanulsz, lesz minden” elve alapján szocializálódtak,     viszont a válság nyomán kiderült, hogy ez nem feltétlenül van így.

A vállalatok már nem vállalnak akkora felelősséget, mint előtte. Ma már mindenkinek       saját magát kell értékesítenie.

Ennek következtében a Z generáció már tudatosabban készül a jövőre, mint az Y.

Ami számukra egy munkahelyen fontos:

“Lássam a fejlődési lehetőséget.”

Technológia professzionális legyen: “cool legyen ott dolgozni”.

A cég kultúrája és hírneve az, ami miatt az adott cégnél munkát vállalnak, jelentős, hogy kikkel dolgoznak.

A fizetés még ennél a generációnál is nagyon fontos.

Elkötelezettek: első helyen szerepel a csapat, “jól érzem-e magam, vagy sem”.

Fontos, hogy hiteles vezető irányítson: nem elég az “igazgató”-i tábla az ajtón, a  hierarchia nem érdekli, lényegesebb, hogy a vezető szakmailag és emberileg megfeleljen.

Nem a nevet, nem a címet, hanem a partnerséget tisztelik, ha ezt nem kapják meg (és munkakezdésnél ezt még nem teljesen láthatják), hamar munkahelyet váltanak.

Az előző generációknál nem volt annyira fontos, hogy elfogadják a főnöküket.

Munkahely váltás másik legfőbb oka, ha nincs tanulási és továbblépési lehetőség.

Hogyan kezeljük őket a munkában?

Munkacsoportokban hatékonyabban dolgoznak, projekteken, hiszen fontos a változatos, kihívást jelentő csoportmunka.

Érdemes őket minél inkább bevonni a munkába (szinte mindenbe), hogy partnernek érezzék magukat, a felelősség doppingolja őket.

Adjunk perspektívát!

Kezeljük emberként, hagyjuk kiteljesedni, “elhiszem, hogy meg tudod csinálni”.

BIZALOM!

​

Folyton fejlődő tudásra van szükség, ennek megfelelően az Y generáció tagjai folyamatosan tanulnak.

Mára már a diploma lett az érettségi.

Tovább tart eldönteni azt is, hogy mik akarnak lenni a munka világában, hiszen elsősorban a tanulás a fontos.

Első mama hoteles generáció. (Munkaképes, kereső, fiatal, értelmiségi felnőttek, akik nem hagyják el a szülői házat a kiszolgálás és az otthon nyújtotta jólét miatt)

Énkép:  Máshogy látja magát, mint aki….