Tiszta nyelv: David Grove kérdésfeltevésen alapuló módszere

A Tiszta Nyelv egy olyan kommunikációs módszer, amelyet David J Grove a maori származású, új-zélandi pszichoterapeuta az 1980-as 1990es években alakított ki.

Míg a Tiszta Nyelvet kezdetben a klinikai terápiák során indult útjára, mára a professzionális kommunikációt alkalmazók számára is hasznos segítséget nyújt, különösen a közeli munkakapcsolatban dolgozók számára.

A Tiszta Nyelv az együttérzésen és megértésen alapul, szemben a „hagyományos” manipulatív, befolyásoló jellegű kommunikációs technikákkal, melyek lényege az egyéni érdekeket szem előtt tartó rábeszélés. A Tiszta Nyelv lehetővé teszi, hogy a kommunikációban résztvevők át tudják adni saját értelmezésüket bizonyos témákban anélkül, hogy azt mások saját szűrőjükön keresztül félreértelmeznék. Ezért a Tiszta Nyelv, mint olyan tisztább, semlegesebb és objektívebb (érzelmi behatás vagy előítélet nélküli) kommunikációt tesz lehetővé, amelynek eredménye a megértés és együttműködés.

Áttekintés

A Tiszta Nyelv egy kérdezésen, megbeszélésen alapuló technika, amelynek a célja, hogy a személyes metaforákat (szókép, azonosítás) feltérképezze, és azokkal dolgozzon. A metafora jelentése, hogy valamit egy attól különböző képpel vagy koncepcióval határozunk meg. (Pl. kapcsolatunk virágzásnak indul, építem a karrierem, a gazdaság romokban hever, a demokrácia gépezete stb.
A klinikai terápiák mellett a Tiszta Nyelvet az üzleti életben a felsővezetők coachingja során is használják, de egyszerűsége és a metaforákhoz kapcsolódó rendhagyó megközelítése miatt használata egyre szélesebb körben elterjedt, például az egyének vagy a csoportok közötti kommunikációban.

A Tiszta Nyelvet az alábbi területeken használják:

• toborzó interjúk esetén
• csapatok fejlesztése és motivációjakor
• az IT fejlesztéseknél az információk begyűjtése során
• piackutatások alkalmával
• üzleti stratégia megalkotásánál
• tanácsadás során
• konfliktus kezeléskor

A metaforák és a tiszta nyelv

A mindennapokban könnyen és természetesen használunk metaforákat összetettebb gondolatok átadására és annak érdekében, hogy egymás gondolatait megértsük. A kiváló beszédek és könyvek biztosan tartalmaznak erős és maradandó hatású metaforákat. Shakespeare leghíresebb metaforája például „Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő…”

A metaforák nagyon elterjedtek a napi beszéd során. Gibbs, Raymond W Jr., ‘Kategorizálás és a metaforák megértése” című, a „Psychological Review”-ban megjelent kutatása azt mutatja, hogy az angol nyelvet beszélők percenként akár hat metaforát is használnak, mindezt észrevétlenül, nem tudatosan. A metaforák tehát az elme és a tudatalatti természetes kifejező eszközei.

A Tiszta Nyelv ezeket, a beszéd közben véletlenül előforduló metaforákat fejti meg, feltárva ezáltal a gondolkodási folyamatok mélységét. Tudatossá teszi az addig nem tudatos gondolatokat, ezáltal megoszthatóvá és érthetővé téve őket. A metaforák feltérképezése és értelmezése önmagunk és mások mélyebb megértését teszik lehetővé, a Tiszta Nyelv technikái pedig a tudatalatti érzéseket tudatosítják.

A történet és az eredet

A Tiszta Nyelvet az Új-Zélandon született, pszichiáter David J Grove (1950-2008), miközben traumatikus esetekkel,  például szexuális abúzus áldozataival és háborús veteránokkal foglalkozott, az 1980-as, 90-es években.
Grove a későbbiekben kiterjesztette a Tiszta Nyelv módszereit számtalan más területekre is, úgymint a Tiszta Tér, a Tiszta Világok és Kialakuló/Létrejövő Tudás. A Tiszta Nyelv egy külön „Tiszta” kérdezési módszert jelent. A Tiszta Nyelv kialakítása során David Grove egy sor „Tiszta” kérdést állított össze. A „Tiszta” ebben az értelemben azt jelenti,  hogy a kérdések a lehető legnagyobb gondolkodási szabadságot adnak a kliensnek (vagy paciensnek).

Grove felfedezte, hogy minél „Tisztább” egy kérdés, annál hatékonyabban alakíthatók át a kliens metaforái erőteljes forrásokká (tudatosság, megértés), így generálva a gyógyulás és változás folyamatait. Grove felfedezései, eredményei – noha nem publikált rendszeresen – világszintű érdeklődésre leltek a terápiával foglalkozók körében.

Ez a modell azóta tovább fejlődött, alkalmazkodott és adaptálódott a munka, a tanulás és a személyes fejlődés ézeken túli területekre is – hiszen a Tiszta Nyelv egy jól működő koncepció.

Az alapelvek

Gondolkodásunknak mély és erőteljes hatása van saját magunkra és tetteinkre nézve, s mint olyan tetteink pedig hatással vannak a környezetünkben élőkre. A Tiszta Nyelv alkalmazása képessé tesz bennünket arra, hogy egyszerűen és tisztán kommunikáljunk, amely által a tudatosság, a megértés, a döntéshozatal és az emberi kapcsolatok optimálissá válnak.
A Tiszta Nyelv alapelvei igen egyszerűek:

Hallgass figyelmesen

• Tartsd olyan távol a véleményedet és a tanácsaidat amilyen távol csak tudod
• Tegyél fel a Tiszta Nyelv alapján kérdéseket, hogy egy adott személy metaforáit vagy mindennapi állításait feltérképezd
• Hallgasd meg a választ és tegyél fel még több Tiszta kérdést arról, amit a másik mondott neked

12 alapvető Tiszta Nyelv kérdés van

A kérdéseket azokkal a szavakkal kombináljuk, amelyek a másik fél (kliens, paciens bárki) szájából elhangzottak és amihez a kérdező nem ad hozzá egyéb szavakat. Természetesen néha elkerülhetetlen – főként a klinikai környezeten kívül – hogy további szavakkal egészítsük ki a kérdést. Az alapelv azonban az, hogy a kérdező részéről kérdésnek mentesnek kell lennie bármilyen torzítástól vagy a választ befolyásoló tényezőtől.

A folyamat lelke a nagyon figyelmes hallgatás, amely biztosítja azt, hogy a másik személy szavait pontosan meg tudjuk ismételni a válaszban. Bár ez, első hallásra korlátozónak hat, miután megismerjük a kérdéseket, azok egy rugalmas és több mindenre használható eszköztárat adnak a kezünkbe. Az, aki változásra vágyik, szinte természetesen megváltozhat ennek a felfedezési folyamatnak a hatására, noha a Tiszta Nyelv nem egy olyan módszer, amely rákényszerít bárkit a változásra. A módszer lényege a segítségnyújtás és a változás, tudatosítás lehetővé tétele.

Alapkérdések (felvezető, előhívó kérdések)

Ezekben a kérdéseken az X és az Y válaszadó saját szavait jelentik.

• “És milyen az az X?
• „Van még amit tudni lehet X-ről?”
• „És hol van az X? vagy „Hol tartózkodik az X?”
• „És X milyen?”
• „És mihez hasonlít X?”
• Van kapcsolat X és Y között?

Továbbvezető és a forrásra vonatkozó kérdések

• “(És) azután mi történik? vagy „Mi a következő történés?”
• “(És) mi történik közvetlenül X előtt?”
• “(És) honnan jöhet X?”

A szándékkal kapcsolatos kérdések:

• “(És) X mit szeretne, ha mi történne?”
• “(És) Mi szükséges ahhoz, hogy X történjen? “
• “(És) X meg tud történni?”

A fentiek közül az első két kérdés amit az esetek 50%-ban használunk.

A Tiszta Nyelv a munkában és az üzleti életben

A Tiszta Nyelv koncepciója igen rugalmas. Bármilyen helyzetben használható ahol a Tiszta kommunikáció és megértés a célravezető. Az alábbi struktúrában bemutatjuk, hogyan használható a Tiszta Nyelv módszere a munkában és az egyéni fejlődés során.

Összefoglalás

Változó világunkban egyre kevesebb helyet kap az ún. felülről lefelé irányuló vagy autoriter kommunikációs mód. Az igazán hatékony és egymást támogató kommunikációhoz egymás belső világának, így metaforáinak megértése is szükséges. Erről szól a Tiszta Nyelv és az abból kialakult Tiszta Kommunikáció.

A Tiszta Nyelv és a Tiszta Kommunikáció célja hogy új kommunikációs eszközt adjon trénerek, tanárok, vezetők, menedzserek és természetesen az átlagember kezébe is, amelynek segítségével a módszer használói megtartó és pozitív közeget teremthetnek. Ebben a közegben a személyes fejlődés támogatása és az egyedi gondolkodásmód megértése is megtörténik.

Hamarosan jelentkezhetsz te is Tiszta Kommunikációs tréningünkre! Ha érdekel, kövess bennünket a Facebookon!
[/av_textblock]